A tudatos jelenlét fogalmát a nyugalomhoz, a lelassuláshoz és a csendhez kötjük. Ezzel szemben a szex sokkal aktívabb, hangosabb és izgalmasabb tevékenység. Pedig nagyon is fontos, hogy ne csak fizikai tevékenységként tekintsünk a szexualitásra, hanem olyan lelki és mentális állapotként is, amikor képesek vagyunk magunkra, a másikra és a jelenre koncentrálni, kizárva minden zavaró tényezőt.
A munkahely sokak számára – a közhely szerint is – „a második otthon”. Otthon pedig sokféle tevékenységet szoktak végezni az emberek. Ha a második otthonban családalapításra nem is kerül sor, érzelmi, testi kapcsolódásra viszont olykor igen. És ez ritkán van jó hatással a csapatra.
Nem csak szubjektív tapasztalat: valóban könnyebben esünk szerelembe nyáron, mint az év más időszakaiban. Milyen körülmények segítik a fellobbanást, és miért szinte törvényszerű, hogy gyorsan véget is érjen? Miért ugranak bele egyébként józan emberek is egy futó kalandba egy fülledt nyári estén? Mit szabad (el)várni egy ilyen viszonytól, és mit kellene mindenképpen megbeszélni ágyba bújás előtt? És mire panaszkodnak utána huszadszor is a nők a pszichológusnál?
Valóban igaz, hogy a szex elad? Szerzőnk nemcsak a reklámbiznisz alaptörvényének ered nyomába, hanem bemutat néhány emlékezetes reklámszexbotrányt, sőt a vámpírhatást is. A fő kérdés mégis az, mit tervezzünk az Y-generációnak, amelyik teljesen rezisztens a hagyományos szexis hirdetésekre.
Minden nő tudja, akinek több partnere is volt: a férfiondó íze különböző. De mitől is függ ez? És miért készítenek belőle ételt, sőt bőrápoló szereket?
Szitkozódásainkba élvezettel szőjük bele a szexuális jellegű szavakat, nincsenek ezzel máshogy más nációk tagjai sem. A különbség főleg a testrészek és a rokonság tagjainak kiválasztasában mutatkozik: nagyon vigyázzunk, hogy éppen melyiket használjuk, ha már mindenképpen csúnyán akarunk beszélni.
Mindenki retteg tőle, pedig bármikor beüthet. A közös vakációtól a terápiáig szerencsére sok minden segíthet. És jó tudni: bár esetleg „leblokkolódott” a szexuális vágy, azért még ott van.
Milyen lehet a Magyarországon egyedüli, rejtélyes Intimitásközpont, ahol a pszicho- és szexterápiák mellett érzéki masszázsokat, női és férfirituálékat hirdetnek? Ezoterikus szexcentrum, netán előkelő bordélyház? Kíváncsiak voltunk, szerzőink pedig hagyták magukat kényeztetni.
Az érintések a magzatkortól a halálunkig elkísérnek minket. A testi kontaktus leginkább kitüntetett periódusa a csecsemőkor mellett a szerelem időszaka, de az érintés a tartós párkapcsolatban fennálló viszony kiváló jelzőrendszere is. Minősége, hiánya, illetve túlzásba vitele csalhatatlanul a résztvevőkről szól.
Nemi kapcsolatok bonyolult hálózata szövi át a társadalmat. A nemi vágy nem bűn. A nemi ösztön meghatározza a viselkedést, alakítja a civilizációt. Ezek sokáig nem voltak maguktól értetődő állítások, sőt eretnekségnek számítottak.
Néhány millió év alatt a túlélés feltételei és lehetőségei gyökeresen átalakultak, a vonzalom, a párválasztás törvényei viszont szinte alig változtak – állítják a szexualitást evolúciós szempontból vizsgáló pszichológusok és biológusok. Páncélok vagy bankkártyák, egyre megy, a lényeg a „génharc”, a minél több túlélő utódért folytatott ádáz küzdelem.
Sok kisgyerek felfedezi, hogy nemi szerveinek ritmikus dörzsölése, simogatása különleges izgalmat okoz. Rólunk, felnőttekről és a szexualitáshoz való viszonyunkról szól, miképp reagálunk e természetes és fontos élményre.
Nem világos, hogy a szerelemnek van-e illata. Annyi azért bizonyos, hogy a párválasztásban szerepet játszanak a kémiai üzenetek, és nemcsak a hatékony szaporodás, hanem a viharos vagy éppen a tartós együttlét esélye felől is olyan csatornán kapunk tájékoztatást, amiről sokáig egyáltalán nem is tudtunk.
Mennyi szexuális hatás érheti a gyermeket? Mennyire természetes a belőle áradó szexualitás? A gyermekkori egészséges tapasztalatoknak meghatározó szerepük van.
Megzabolázhatatlan, állati az ösztönvilágunk, amely időnként előbújik belőlünk? Kordában kell tartani, ketrecbe zárni, mert egyébként pusztító, romboló erő? S vajon hogyan hat ösztönvilágunkra, szexualitásunkra a ketrec, a megfelelés a társadalmi elvárásoknak, a kultúra által szabályozott, kognitív korlát, a jólneveltség?
Azt szokták mondani, hogy a szexualitás az, ami a négy fal között történik, és senki másra nem tartozik. Az intim pillanatokat mégis gyakran átitatják társadalmi elvárások és tiltások, így derül ki, hogy akivel, ahol és amikor, ahogyan és amiért hancúrozunk, az talán nem is a saját választásunk. Ahogy talán az sem, ki lesz ma felül.
Woody Allen persze imádta, de sokan ódzkodnak tőle. Szexológus szerzőnktől most megtudhatja, mi is történik a szexterápia alatt, és miben segíthet ez a fajta kezelés.
Arra a tévhitre, hogy a nőket nem érdekli a pornó, sajnálatos módon az őket képviselni hivatott feminizmus is ráerősített. Pedig a pornó jó játék lehet. De csak azoknak, akiknek valóban bejön, és nem csak meg akarnak felelni.
A szociális hálózatok speciális formájával – a szexuális viszonyba keveredett partnerek térképével – foglalkozó tudósokat nem a bulváréhség vezeti: a kufircnetworkök megértésével sokat lehet megtudni a nemi úton terjedő betegségek elharapózásáról, illetve az efféle kutatás segíthet a megelőzésben is.
Mindenről az jut az eszünkbe, vagy egyáltalán nem jut eszünkbe? De mit takarnak a végletek? Egy biztos, a szexfüggőség ugyanúgy megkeserítheti az életet, mint az aszexualitás.
